Valamikor az ősidőkben egy indiai
uralkodó, akit Isten „Világkirállyá” tett a földön,
tanácsot kért a bölcsektől hogyan éljen, hogyan oldja meg népe
sorsának gondjait.
És a bölcsek megálmodták számára
azt a játékot, amit később sakknak neveztek.
(Arab, perzsa közvetítéssel jutott
el hozzánk, Perzsiában a királyt sahnak nevezték)
A sakk nem játék, hanem jelképes beavatás a lét titkaiba.
Olyan, mint az élet.
Egy tökéletes, kicsinyített világdráma.
Szanszkrit néven: vastu mandala.
Ebben benne van minden, a fény és a sötétség harca, a földi létnek és emberi sorsnak minden lehetséges titka és helyzete.
És ez mennyire igaz!
2 szín: fekete és fehér küzdelme. 64
lehetséges léthelyzet, ahogy 64 kocka.
Ezekből a teremtési mintákból áll
elő a földi lét minden lehetséges variációja. A 64-es szám
éppúgy szerepet játszik az életet eldöntő DNS szerkezetében,
mint a Neumann-féle őskomputerben...
A világdrámát különféle erők – jelen esetben bábuk – vívják egymás ellen.
Mindegyik bábunak más a dinamikája.
A játék szíve: a Király.
A sah, A férfi.
Ugyan hatalmas hadserege van neki…
De a
legügyesebb és leghatalmasabb védelmezője, a lélek: a Királynő. A
felesége.
Úgy is mondják a Vezér, mert ő az
akiben a Király minden képessége testet ölt.
A Királynő a legerősebb, legértékesebb bábu az élet tábláján – a férfi vezére. Ő az, aki hosszában és keresztben is uralja az egész terepet. A győzelem vagy vereség jórészt tőle függ...
A Világ Királya nem csinál
semmit! Nem is tud!
A bölcsek úgy látták, hogy ez a
koronás Hím teljesen inaktív.
Mindig csak egyet-egyet lépeget, csak
totyog óvatosan. Ráadásul nagyon érzékeny. Ha valaki megközelíti,
azonnal menekül oda, ahol nincs veszély. És mindenki rohan védeni
őt, mert ha nem a játéknak vége.
Ha király meghal mindenkinek vége: a feleségének, a népének is. Őt, a Férfit, a Teremtés koronáját, a valójában gyenge mimózát óvni kell.
Még a szeretett Királynő is bármikor
feláldozhatja magát uráért, de ő, az önmagában impotens Férfi: soha.
Csak nézi, hogy mások, miképp háborúznak, s halnak meg érte. A parasztok is csak egyet-egyet léphetnek, mint dicső Uruk. De ha a paraszt időben és jól hal meg, Királynő lehet. A szegény proli feltámad és akár a Király felesége is lehet. (mint a mesékben például a szegény kosárkötő lánya.)
Nővé lényegül a paraszt, Királynővé,
csak azért, hogy legyen, aki megvédje, mert egy erős asszony szeretete és védelme nélkül ez a koronás pasi, ez a hímisten, egyszerűen
életképtelen.
Ha történetesen már minden szereplő
elhullt, s csak 2 férfi marad a táblán – a játéknak vége.
Mind 2 impotens kakas csak állnak, és
tehetetlenül totyogva kerülgetik egymást – örökkön-örökké.
Egyedül mindketten bénák. (mint oly sok
agglegény...)
Hát így látták valaha a bölcsek a Férfi és Nő viszonyát.
S még azt is hozzátették, hogy:
Az Igazi Férfi minden ereje, hatalma s
világformáló képessége a Nőben s a Nőből bontakozik ki.
Ő a
vezér, aki a Férfi sugárzásait felfogja és megvalósítja.
Vagyis olyan, mint egy jó feleség.
Akitől minden függ
(A cikkben Müller Pétertől idéztünk.)
(A cikkben Müller Pétertől idéztünk.)