Lelkünk másik fele…

(Lena Reznikova:  Soulmates) 

A „dualitás”, amit az ősi kultúrák, főleg a görögök, úgy tanítottak, hogy az  istenek a lelkeket párosával küldik a világba.

Pontosabban minden lelket különválaszt, hogy külön sorsot élve, majd végül megtisztulva, egymásra találjanak. (monda, mítosz jelleggel a legtöbb vallásban megjelenik a férfi-női egység szimbóluma - így a keresztény hitvilágban Éva teremtése / borda-történet )

Így egy emberből lesz kettő.

Egyetlen láng két nyelvre hasad, külön lobog, de magjuk örökké egy és azonos.

A szerelem élménye ezt az érzést szabadítja fel lelkünk mélyéről:

Nem vagyok többé félbetépve!

Megtaláltam a lelkem másik felét!

(A cikkben Müller Pétertől idéztünk.)