2015. november 16., hétfő

Szépségünk titkai százalékokban?

30%? 70%? esetleg 90%?

Nézegetem az e-mailjeimet, dobálom a már nem kellő leveleket a szemetesbe.

Az egyik kuponos oldal hírlevelén megakad a szemem: Titkos női praktikák 60% kedvezménnyel! 

A kíváncsibb felem rögtön meg akarja nézni, hogy mi az a titok... 
A szkeptikusabbik felem rögtön megkérdezi, de miért kellenek titkos praktikák?... 
A viccelődősebb részem pedig: Még azt sem tudom, mi, de máris 60000% kedvezmény? 

Természetesen a kíváncsiság győz... Sminktanfolyam. :)

Bekúsznak a perifériás látásomba más hírlevelek főcímei is: fogyj le, és hódítsd vissza, álmaid frizurája, hogy ellenállhatatlan légy, világmárkák féláron...

Gondolkozom, hogy mitől lesz egy Nő KirályNő? 

Mi az a plusz, amitől vonzó, nőies, önmagát kifejező, és megvalósító, szexis (és nem szekszis), vagy éppen elgondolkoztató, bizsergető, hiperérdekes lehet valaki? 

És igen, azt hiszem, mindannyian, de legalábbis nagyon sokan túl sokáig hisszük, hogy az egész alapja, hogy megfelelő-e a frizuránk, és elég csinos-e az öltözékünk. Aztán jobb esetben elkezdtük megtapasztalni, hogy az elfogadás sokkal inkább öltöztet. :) 

Nem tagadom, sőt, mélyen hiszek benne, ha egy nő fejében és lelkében rend van, akkor egy eltalált haj, a karakterünkhöz, habitusunkhoz és az alkatunkhoz  illő színű és szabású ruhák valóban még inkább kiemelik az előnyös tulajdonságainkat, és még vonzóbbá tesznek. De még mindig nem ez az alap.

Ti mit gondoltok erről? Tényleg 60% kedvezmény kell ahhoz, hogy valakit egy vagy neadjisten több férfi tetszetősnek találjon? 

2015. november 6., péntek

Szólt az ember

kép forrása: wikipedia
József Attila: Szólt az ember

Volt az ember. Járt, megállt, szétnézett,
Aztán azt mondta: Körtefa vagyok.
S gyökere lett a föld, dereka a magasság,
Lombja az ég
És körtét ettek a bogarak...,
A madarak, az éhes csillagok.

Akkor tovább ment. Járt, megállt, szétnézett,
Aztán azt mondta: Szén és vas vagyok.
És csörömpölő acélműhelyekben
Tűzre dobta a nagy hegyeket,
Hogy a halállal és az új időkkel
Száguldják meg a versenyt dübörögve
Szédítő, karcsú expresszvonatok.
Szólt az ember, szólt, megállt és elment
S csak azt nem mondta, hogy ember vagyok.

Egy érzés


Csak érzés vagyok:
roppant vitorla, egy pici magé,
s ezer szél fúj - De hova? Mi felé?
Szabó Lőrinc

2015. november 2., hétfő

Halottak napjára

saját kép

Szent Ágoston: Ne sírj azért, mert szeretsz engem!

A halál nem jelent semmit.
Csupán átmenet a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok, és Te is önmagad vagy....
Akik egymásé voltunk, azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig hívtál.
Beszélj velem, ahogy mindig szoktál,
ne keress új szavakat.
Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal,
folytasd a kacagásod,
nevessünk együtt, mint mindig tettük.
Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts!
Hangozzék a nevem házunkban,
ahogy mindig is hallható volt,
ne árnyékolja be távolságtartó pátosz.
Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más.
A fonalat nem vágta el semmi:
miért lennék a gondolataidon kívül…
Csak mert a szemed most nem lát engem,
nem vagyok messze, ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok,
lásd, jól van minden.
Meg fogod találni a lelkemet,
és benne egész letisztult,
szép, gyöngéd szeretetemet.
Kérlek, légy szíves… ha lehet,
töröld le könnyeidet,
és ne sírj azért,
mert annyira szeretsz engem…