Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem

Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,

Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.

Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,

Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.

Láttam az óceánt gyermekként ragyogni

Sirályokat felette felhőkkel táncolni,

láttam a békét az emberek szívében,

Láttam az erdőket fürödni a fényben.

Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,

Láttam az embert, és láttam a zenét,

Láttam a földet szeretetben élni,

Láttam a csöndet a széllel zenélni.

Láttam Istent amerre csak néztem,

Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,

S az Ő hangján szólt hozzám a szél,

Mint anya, ki gyermekének mesél,

Millió apró tükörben láthatod magadat,

Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!

  

képek: Svetlana Kolosova 

Egymásban élünk…

(a szeretet egységének jelképe)

Egyetlen csontsejtben benne van az egész ember, sőt valamennyi ősének minden lényeges információja.

Egymásban élünk…

A modern fizika tudománya ezt sokkal jobban tudja, mint a magányosságba fagyott, rögeszmés eszünk.

A tudomány „hálózatról” beszél, „pillangó effektusról”, „morfogenetikus mezők”-ről.

Tudja, hogy egyetlen ikerfoton pörgésének megváltoztatásával az ellenkező irányú végtelenbe száguldó társának pörgése is azonnal megváltozik.

…Mert minden szétválaszthatatlan egységben él! Akármilyen távol is - de együtt vannak. Sohasem váltak el. Egyek.

Csak a tudatlan ember hiszi azt, hogy ő egy magánvállalkozó, aki nem tartozik senkihez, hogy neki magánvagyona, magánlelke, magánélete van, amiben mások csak bábuként statisztálnak.

Sőt a Földet is holt díszletnek tekinti, ahol az ő személyes magándrámája zajlik…

„Szeretet nélkül az élet: őrület.” – mondja Hamvas Béla

Aki szeret, annak nem lehet hazudni!

A nők jobban szeretnek manapság, mint a férfiak.

Ők (mi) még képesek (vagyunk) látni a férfiak gondolatait és érezni a lelküket.

Íme egy példa:

Ha mondjuk egy férfi azzal kérkedik, hogy őt nem tudja kiismerni a felesége, pedig ő régóta csalja és az asszony nem tud róla, ott 2 eset lehetséges:

1. Nagyon is tud a feleség róla, de megfontoltan, bölcs okból hallgat.
2. Nem szereti őt, s így valójában nem tudja, nem is érdekli mi történik benne.

Rendszerint azonban az első esetről van szó: vagyis a férfi oly mértékig „magánőrült” – azaz szeretet-képtelen -, hogy még azt sem veszi észre, hogy a másik (a felesége) tudja a titkát, de úgy tesz szegény, mintha nem tudná. Hallgat.

Ez a hallgatás azonban fájdalommal jár. Ez a férfi pedig éppen a szeretetre való képtelensége okán azt sem látja, hogy a társának valami nagyon fáj.

Ahol szeretet van, ott nem lehet hazudni.

Ha létezik „misztikus tudás”, az egymást szerető embereké bizonyára az!

Amikor az emberek összekötik az életüket egymás sorsát is élni kezdik.

Van akit megnyomorít egy párkapcsolat és van, akinek az életét menti meg.

Sorsunk nem csak egyéni, de kollektív vállalkozás is.

Az ashrama karma – ahogy a hinduk mondják, „közösségi sors”.

Mi erről egyre kevésbé tudunk, mert a szeretetlenség őrületében élünk.

Örökös önvédelemben, abban a hiedelemben, hogy letépjük magunkat a többiekről.

Pedig az, hogy mindenkinek sorsa összefügg népe, családja, gyerekei, szomszédai, … sorsával is az egy alapvető igazság.

(A cikkben Müller Pétertől idéztünk.)